SZERZÕDÉS a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésrõl, az együttmûködésrõl és a jószomszédságról, 1996. IX. 16.
A Magyar Köztársaság és Románia
- meggyõzõdve arról, hogy a két ország közötti jószomszédság, a kölcsönös tisztelet és az együttmûködés megfelel Magyarország és Románia alapvetõ érdekeinek,
- megerõsítve az emberi jogok, az alapvetõ szabadságjogok, a demokrácia, a humanizmus és a jogállamiság iránti elkötelezettségüket és kifejezve azon meggyõzõdésüket, hogy azok érvényesítése és tar
talmi gazdagítása a szabadság, az igazságosság és a béke alapját képezi,- áthatva attól a közös törekvéstõl, hogy Európa valamennyi állam és nép javára a béke, a biztonság és az együttmûködés egységes kontinensévé váljon, és eltökélten arra, hogy olyan kapcsolatok fejlesztéséért tevékenykedjenek, melyek lehetõvé teszik e célo
k megvalósítását,- elismerve, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns részét képezik, ahol élnek, továbbá tekintetbe véve, hogy védelmük az emberi jogok nemzet
közi védelmének részét képezi és mint ilyen, a nemzetközi együttmûködés tárgya, valamint hogy az ezen a területen való együttmûködésük normalizálása fontos hozzájárulást jelent a stabilitáshoz és megértéshez Európában, valamint a demokrácia országaikban való erõsítéséhez és az európai és euro-atlanti struktúrákba való integrálódásukhoz,- megerõsítve elkötelezettségüket, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában, valamint az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet egyéb dokumentumaiban foglalt célok és elvek megvalósításáért tevékenykednek,
- meggyõzõdve arról, hogy az Európában és a két országban bekövetkezett visszafordíthatatlan változások új távlatokat nyitnak kétoldalú kapcsolataikban,
a következõkben állapodtak meg:
1. Cikk
(1) A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek) kapcsolataikat a bizalomra, az együttmûködésre és a kölcsönös tiszteletre alapozzák.
(2) A Szerzõdõ Felek kölcsönös kapcsolataikban ugyanúgy, mint más államokkal fennálló kapcsolataikban, tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az Új Európáról szóló Párizsi Chartában és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet más dokumentumaiban foglalt elveket, illetõleg a nemzetközi jog egyéb általánosan elfogadott elveit és normáit.
2. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek azon munkálkodnak, hogy Európa egésze békés, az államok demokratikus és a jog felsõbbségén alapuló közösségévé váljon, és hozzájárulnak e térség biztonságának megõrzéséhez és megszilárdításához, az együttmûködésen alapuló béke és biztonság garantálásához, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet keretében vállalt kötelezettségeknek megfelelõen.
(2) A Szerzõdõ Felek az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében támogatják az európai fegyveres erõk és fegyverzetek korlátozását és csökkentését célzó folyamatok továbbvitelét a védelmi szükségleteknek megfelelõ szintig. Támogatják továbbá új bizalomerõsítõ és biztonságnövelõ intézkedések kidolgozását és arra törekednek, hogy kétoldalú kapcsolataik keretében is hasonló jellegû lépéseket tegyenek.
3. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek megerõsítik, hogy kölcsönös kapcsolatukban tartózkodnak a másik Szerzõdõ Fél területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló erõszakkal való fenyegetéstõl vagy annak alkalmazásától, valamint bármely más, az Egyesült Nemzetek céljaival és a Helsinki Záróokmány elveivel összeegyeztethetetlen cselekedetektõl. Úgyszintén tartózkodnak az ilyen akciók támogatásától és harmadik fél számára sem teszik lehetõvé, hogy területüket a másik Szerzõdõ Fél elleni hasonló cselekmények elkövetésére felhasználja.
(2) A Szerzõdõ Felek a közöttük felmerülõ vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel oldják meg.
4. Cikk
A Szerzõdõ Felek, a nemzetközi jog elveivel és normáival, valamint a Helsinki Záróokmány alapelveivel összhangban megerõsítik, hogy tiszteletben tartják közös határuk sérthetetlenségét és a másik Fél területi integritását. Úgyszintén megerõsítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincsen és ilyet a jövõben sem támasztanak.
5. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek e Szerzõdés céljainak megvalósítása érdekében a kölcsönös érdeklõdésre számot tartó minden területen megteremtik az együttmûködés megfelelõ kereteit.
(2) A Szerzõdõ Felek e Szerzõdés végrehajtásában kiemelt helyet biztosítanak a törvényhozó és végrehajtó szervek együttmûködésének és kapcsolatai bõvítésének.
(3) Különbözõ szinteken rendszeres eszmecseréket folytatnak annak érdekében, hogy biztosítsák kétoldalú kapcsolataik további fejlesztését és elmélyítését, valamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó nézeteik kölcsönös megismerését. Ennek során évente legalább egyszer sor kerül a miniszterelnökök találkozójára, és a külügyminiszterek is évente legalább egy alkalommal áttekintik e Szerzõdés végrehajtását.
(4) A különbözõ egyéb minisztériumok és központi szervek vezetõinek rendszeres találkozójáról a közöttük kötendõ megállapodások rendelkeznek.
6. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek támogatják az európai együttmûködési mechanizmusok továbbfejlesztését és következetes alkalmazását annak érdekében, hogy a térség békéjének és biztonságának megõrzéséhez és megszilárdításához ezzel is aktívan hozzájáruljanak.
(2) Ha a Szerzõdõ Felek egyikének véleménye szerint olyan helyzet állna elõ, amely veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot, avagy saját legfontosabb biztonsági érdekeit, úgy ez a Szerzõdõ Fél javasolhatja a másik Szerzõdõ Félnek, hogy közösen v
izsgálják meg a feszültség enyhítése vagy a kialakult helyzet felszámolása érdekében teendõ lépéseket, figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt, valamint az európai együttmûködés keretében rendelkezésre álló elveket és mechanizmusokat.(3) A Szerzõdõ Felek különbözõ szinteken rendszeres konzultációkat folytatnak a biztonság és a védelem kölcsönös érdeklõdésre számot tartó kérdéseirõl. Bármelyikük kérésére tájékoztatják egymást a biztonságra és leszerelésre vonatkozó azon nemzetközi kötelezettségeik teljesítésérõl, amelyek olyan dok
umentumokon alapulnak, melyeknek mindkét Fél részese.(4) A két Szerzõdõ Fél katonai intézményei közötti együttmûködés külön megállapodás alapján valósul meg.
7. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek bõvítik kapcsolataikat és együttmûködésüket a nemzetközi szervezetekben, beleértve a regionális és szubregionális szervezeteket. Kölcsönösen támogatják egymás integrációs erõfeszítéseit az Európai Unióba, a NATO-ba és a Nyugat-Európai
Unióba.(2) A Szerzõdõ Felek, más érdekelt európai országokkal egyetértésben, együttmûködnek regionális és szubregionális projektek és egyéb együttmûködési formák megvalósításában, hogy elõsegítsék a gazdasági, ipari, mezõgazdasági, ökológiai, szállítási, hírközlési és egyéb közös érdeklõdésre számot tartó területeken az azokban részt vevõ országok fejlõdésének gyorsítását. Bátorítják a közvetlenül érdekeltek részvételét ezen együttmûködési formák és projektek megvalósításában, összhangban a Szerzõdõ Felek belsõ jogszabályaival.
8. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek a nemzetközi kereskedelmi gyakorlat és normák alapján fejlesztik gazdasági együttmûködésüket és kölcsönösen elõnyös kereskedelmüket a gazdasági élet minden területén.
(2) E célból belsõ jogszabályaikkal és egyéb nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban ösztönzik a két állam gazdasági alanyai közötti közvetlen kapcsolatokat és együttmûködést, valamint azon munkálkodnak, hogy elõnyös feltételeket biztosítsanak mindkét Szerzõdõ Fél természetes és jogi személyei számára, hogy a másik Szerzõdõ Fél területén vállalkozói, kereskedelmi és más
gazdasági tevékenységet fejthessenek ki.(3) A Szerzõdõ Felek ugyancsak bátorítják és elõsegítik a kölcsönös tõkebefektetéseket, és szavatolják azok védelmét.
(4) A Szerzõdõ Felek kiemelt figyelmet fordítanak az országos és egymáshoz kapcsolódó infrastruktúráik, beleértve az energiarendszereik, közlekedési és távközlési hálózataik összehangolt, a nemzetközi szabványoknak megfelelõ fejlesztésében való együttmûkö
désre.9. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek támogatják a kölcsönösen elõnyös és hatékony együttmûködést az alap- és alkalmazott kutatások területén, különös tekintettel a modern technikára és technológiára.
(2) A Szerzõdõ Felek bátorítják a két ország tudósainak és kutatóinak közvetlen kapcsolatait és közös kezdeményezéseit, a tudományos kutatóintézetek, valamint az ezen a területen mûködõ könyvtárak és más intézmények együttmûködését.
10. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek kétoldalú, szubregionális vagy regionális szinten együttmûködnek a területüket érintõ szennyezés megelõzése, csökkentése és kiküszöbölése, v
alamint ökológiai biztonságuk feltételeinek javítása érdekében.(2) Környezeti katasztrófa vagy ilyen következményekkel fenyegetõ baleset vagy annak veszélye esetén a kialakult helyzetrõl és a foganatosított rendkívüli intézkedésekrõl a Szerzõdõ Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást.
11. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek kiterjesztik együttmûködésüket egymás között és más Duna menti államokkal, szem elõtt tartva a dunai hajózás fejlesztését, a parti államok együttmûködését minden közös érdeklõdésre számot tartó területen, továbbá a Duna szennyezõdésének megakadályozását, csökkentését és ellenõrzését.
(2) A Szerzõdõ Felek együttmûködnek továbbá a határvizekkel kapcsolatos, a két ország közös érdeklõdésére számot tartó kérdésekben, azon két- és többoldalú szerzõdések alapján, amelyeknek a Szerzõdõ Felek részesei vagy részesei lesznek.
12. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek fejlesztik együttmûködésüket a kultúra, a tudomány és az oktatás területén.
(2) A Szerzõdõ Felek támogatják a kulturális cserék fejlesztését a ké
t ország intézményei, alkotószövetségei, nem kormányzati szervezetei és társulásai, továbbá természetes személyei között, és e célból kormányközi és tárcaközi megállapodásokat és munkaterveket kötnek.(3) A Szerzõdõ Felek fejlesztik és támogatják az együttmûködést közvetlen megállapodások alapján is a két ország egyetemei, más oktatási intézményei és tudományos kutatóintézetei és -központjai között, valamint tanulók, diákok, oktatók és tudományos kutat
ók cseréjét. Nagy fontosságot tulajdonítanak a szakemberek oktatása és továbbképzése terén való együttmûködésnek, és kijelentik, hogy készek annak bõvítésére és elmélyítésére.(4) A Szerzõdõ Felek bátorítják a közvetlen együttmûködést és cserét a levéltárak, könyvtárak és múzeumok között, valamint biztosítják a másik ország kutatói és más személyei részére az ezekben az intézményekben található forrásanyagok hozzáférhetõségét, az adott országban érvényes belsõ rendelkezésekkel összhangban.
(5) A Szerzõdõ Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy a két ország illetékes hatóságai megvizsgálják a diplomák elismerésének kérdését megfelelõ megállapodás megkötése céljából e területen.
(6) Mindkét Szerzõdõ Fél bátorítja a másik ország nyelvének oktatását az egyetemeken, iskolákban és más intézményekben, s e célból támogatást nyújtanak a tanárok képzéséhez és az oktatás megszervezéséhez.
(7) A Szerzõdõ Felek támogatják kulturális központjaik tevékenységét és teljes mértékben kihasználják azokat a lehetõségeket, amelyeket ezen központok nyújtanak a kölcsönös ku
lturális cserék fejlesztésére, összhangban a vonatkozó kétoldalú megállapodással.(8) Az ebben a cikkben megállapított célok megvalósítása, valamint a kétoldalú együttmûködés intézményes kereteinek fejlesztése érdekében a Szerzõdõ Felek azon munkálkodnak, hogy a kultúra, az oktatás és a tudomány területére vonatkozó együttmûködésrõl új egyezményt, valamint megfelelõ más megállapodásokat kössenek.
13. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek együttmûködnek kulturális örökségük megõrzése és a két nép számára történõ kölc
sönös megismertetése érdekében.(2) A Szerzõdõ Felek azon munkálkodnak, hogy védelmezzék a területükön található azon történelmi és kulturális emlékmûveket, emlékhelyeket, írásos és tárgyi emlékeket, amelyek a másik Szerzõdõ Fél történelmét és kultúráját idézik fel, és támogatják ezek megõrzését, valamint belsõ jogszabályaikkal összhangban megkönnyítik ezek hozzáférhetõségét.
14. Cikk
A Szerzõdõ Felek elõsegítik az országaik eltérõ etnikai, vallási, kulturális és nyelvi eredetû állampolgárai közötti tolerancia és megértés légkörét. Elítélik az idegengyûlölet, a faji, etnikai és vallási alapú gyûlölet, diszkrimináció és elõítéletek mindenfajta megnyilvánulását, és hatékony intézkedéseket tesznek ezek bármiféle megnyilvánulásának megelõzésére.
15. Cikk
(1) a) A Szerzõdõ Felek vállalják, hogy a területükön élõ nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és kötelezettségeinek szabályozása során az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló keretegyezményét alkalmazzák, hacsak belsõ jogr
endjük nem tartalmaz a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek vonatkozásában kedvezõbb rendelkezéseket.b) A fenti bekezdésben foglaltakat nem érintve, a Szerzõdõ Felek, a magyarországi román kisebbség, valamint a romániai magyar kisebbség etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelme és fejlesztése céljából jogi kötelezettségként alkalmazzák az ezen személyek jogait meghatározó elõírásokat úgy, ahogy azokat az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet és az Európa Tanács vonatkozó, a jelen Szerzõdés mellékletében felsorolt dokumentumai tartalmazzák.
(2) A Szerzõdõ Felek ennek megfelelõen megerõsítik, hogy az elõzõ bekezdésben említett személyeknek egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival együtt gyakorolva, joguk van etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk szabad kifejezésére, megõrzésére, fejlesztésére. Ennek megfelelõen joguk van saját oktatási, kulturális, vallási intézmények, szervezetek, egyesületek létrehozásához és fenntartásához, amelyek önkéntes pénzügyi és egyéb hozzájárulásért, valamint köztámogatásért folyamodhatnak a belsõ jogszabályokkal összhangban.
(3) A Szerzõdõ Felek tiszteletben tartják a romániai magyar és a magyarországi román kisebbséghez tartozó személyek azon jogát, hogy anyanyelvüket szabadon használhassák a magánéletben és a nyilvánosság elõtt, szóban és írásban egyaránt. Megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy ezek a személyek anyanyelvüket megtanulhassák és megfelelõ lehetõségük legyen ezen a nyelven képzésben részesülni az állami oktatás keretei között minden szinten és formában, szükségleteiknek megfelelõen. A Szerzõdõ Felek biztosítani fogják azokat a feltételeket, amelyek lehetõvé teszik az anyanyelv használatát is a helyi közigazgatási és bírói hatóságokkal való kapcsolataikban, összhangban a belsõ jogszabályokkal és a két Fél által aláírt nemzetközi kötelezettségekkel. E személyeknek joguk van arra, hogy vezeték- és keresztnevüket anyanyelvükön használhassák, és ezt hivatalosan el fogják ismerni. Azon területek
en, ahol jelentõs számban élnek az illetõ kisebbségekhez tartozó személyek, mindkét Fél lehetõvé teszi, hogy a kisebbségek nyelvén is kifüggesztésre kerüljenek a hagyományos helyi elnevezések, utcanevek és más, a nyilvánosságnak szánt földrajzi feliratok.(4) A Szerzõdõ Felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát arra, hogy anyanyelvükön hozzájussanak az információkhoz és az elektronikus nyomtatott információhordozókhoz, valamint szabadon cseréljenek és terjesszenek informác
iókat. A Szerzõdõ Felek jogrendszereik keretei között lehetõvé teszik számukra, hogy saját médiumokat hozzanak létre és mûködtessenek.(5) A Szerzõdõ Felek biztosítani fogják a kisebbségekhez tartozó személyek számára a jogot, hogy egyénileg vagy pártjaik vagy szervezeteik révén ténylegesen részt vegyenek a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben, és a központi és helyi közhatalmi és közigazgatási szervekbe beválasztott képviselõik révén az országos vagy helyi érdekû kérdések megoldásában. Mindkét Szerzõdõ Fél, az ezen személyek nemzeti önazonossága védelmével és érvényesítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó döntéshozatalban, kikéri e személyek szervezeteinek, politikai pártjainak vagy szövetségeinek véleményét a törvényben elõírt demokratikus döntéshozatali eljárásnak megfelelõen.
(6) A Szerzõdõ Felek tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek kulturális és történelmi örökségét, és támogatják erõfeszítéseiket a kisebbségi kultúrát és történelmet õrzõ mûemlékek, emlékhelyek megõrzésére, valamint megfelelõ intézkedéseket tesznek, hogy a vegyes lakosságú vidékeken az állampolgárok megismerkedhessenek a magyar, illetve a román kulturális értékekkel.
(7) A Szerzõdõ Felek tiszteletben tartják, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van szabad kapcsolatot tartani egymással és a határokon túl más államok polgáraival, továbbá részt venni nemzeti és nemzetközi nem kormányzati szervezetek
tevékenységében.(8) A Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy az ezen cikkben említett jogok alkalmazása során bármely, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személynek, csakúgy, mint az illetõ állam bármely más állampolgárának, tiszteletben kell tartania a nemzeti törvényeket és mások jogait. Ezen személyek ugyanazokkal az állampolgári jogokkal és köt
elezettségekkel rendelkeznek, mint azon ország többi állampolgára, amelyben élnek.(9) A Szerzõdõ Felek, az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve, tartózkodni fognak a kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektõl, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következõ jogait és szabadságjogait.
(10) A Szerzõdõ Felek elõsegítik egymás számára, hogy figyelemmel kísérjék az ebben a cikkben foglaltak megvalósulását. E célból a jelen Szerzõdés 5. Cikkében említett rendszeres konzultációk keretében megvizsgálják a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kétoldalú együttmûködésük kérdéseit is, amelyek e Szerzõdés alkalmazásából adódnak, és létrehoznak egy kormányközi szakértõi bizottságot. Együttmûködnek az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet és az Európa Tanács azon mechanizmusainak megfelelõ mûködtetésében, amelyek a nemz
eti kisebbségek védelmével kapcsolatos, ezen szervezetek dokumentumaiban található, általuk vállalt kötelezettségek teljesítését ellenõrzik.(11) A Szerzõdõ Felek együttmûködnek a nemzeti kisebbségek védelme nemzetközi jogi kereteinek továbbfejlesztésében. Egyetértenek abban, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak továbbfejlesztésével kapcsolatos azon nemzetközi dokumentumok rendelkezéseit, amelyekre nézve a jövõben kötelezettséget vállalnak, e Szerzõdés részeként fogják alkalmazni.
(12) A
z ebben a cikkben foglalt kötelezettségvállalások egyike sem értelmezhetõ oly módon, hogy feljogosítana az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel, egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel, vagy a Helsinki Záróokmány és az Európai Bizottsági és Együttmûködési Értekezlet Párizsi Chartájának rendelkezéseivel ellentétes bárminemû tevékenység folytatására vagy cselekedet végrehajtására, az államok területi integritása elvét is beleértve.16. Cikk
A Szerzõdõ Felek fejlesztik az együttmûködést a tömegtájékoztatás területén. Megkönnyítik az országaik társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és tudományos életére vonatkozó információk szabad áramlását, és támogatnak minden olyan erõfeszítést, amely egymás kölcsönös, tárgyilagos megismerésére és megértésére, az elõítéletek meghaladására irányul.
17. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek fejlesztik és támogatják az együttmûködést az egészségvédelem és az orvostudományi kutatások területén.
(2) A Szerzõdõ Felek szorgalmazzák továbbá az együttmûködést a társadalombiztosítás és a szociális védelem területén az egyik Szerzõdõ Félnek a másik Szerzõdõ Fél területén tartózkodó állampolgárai érdekében, és megvizsgálják e célból megállapodások kötésének lehetõségét.
18. Cikk
A Szerzõdõ Felek támogatják a közvetlen kapcsolatok bõvítését a politikai szervezetek, szakszervezetek, egyházak és vallási közösségek, alapítványok, a nõi, ifjúsági, sport- és más jellegû szervezetek között.
19. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek támogatják és elõsegítik az állampolgáraik közötti közv
etlen kapcsolatokat.(2) A Szerzõdõ Felek bõvítik konzuli kapcsolataikat és egyszerûsítik a határátkelést és a vámvizsgálatot, beleértve új határátkelõhelyek megnyitását és meglévõk bõvítését a lehetõségek függvényében, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a személyi és az áruforgalmat. E célból megfelelõ megállapodásokat kötnek.
20. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek az érvényben lévõ szerzõdésekkel összhangban kölcsönös jogsegélyben részesítik egymást a polgári jogi, családi jogi és büntetõjogi ügyekben, és külön megállapodás alapján fejlesztik a rendõri szerveik közötti együttmûködést.
(2) A Szerzõdõ Felek együttmûködnek a szervezett bûnözés megelõzésében és leküzdésében, különös tekintettel a terrorizmusra, a kábítószerek illegális forgalmára, a légi kalózkodásra, a csempészetre, valamint a kulturális, történelmi, muzeális javak, értékek illegális forgalmára. Kifejezik továbbá készségüket arra, hogy ezeken a területeken nemzetközi keretekben is együttmûködjenek.
21. Cikk
(1) A Szerzõdõ Felek közvetlen konzultációk és tárgyalások útján oldják meg az ennek a Szerzõdésnek az értelmezésébõl vagy alkalmazásából következõ minden vitájukat. Azt követõen, hogy mindkét Szerzõdõ Fél részesévé válik egy, a viták békés rendezésére vonatkozó nemzetközi többoldalú szerzõdésnek, az ebben a cikkben említett azon viták, amelyek ésszerû idõn belül közvetlen konzultációk és tárgyalások útján nem oldhatók meg, a fent említett nemzetközi többoldalú szerzõdésben rögzített eljárásoknak megfelelõen kerülnek rendezésre azzal a feltét
ellel, hogy az ezen többoldalú szerzõdésben vállalt kötelezettségek az ilyen jellegû vitákra is vonatkozzanak.(2) A Szerzõdõ Felek arra törekszenek, hogy amikor csak szükséges, kétoldalú szerzõdéseikbe olyan elõírásokat iktassanak be, amelyek alapján az ezen szerzõdések értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a rendelkezésre álló vitarendezési mech
anizmusoknak vetik alá.22. Cikk
Ez a Szerzõdés nem irányul harmadik államok ellen, és nem érinti a Szerzõdõ Felek valamelyikének más államokkal kötött két- és sokoldalú szerzõdéseibõl eredõ jogait és kötelezettségeit.
23. Cikk
Ezt a Szerzõdést tíz évre kötik. Érvényessége ezt követõen automatikusan meghosszabbodik újabb ötéves idõszakokra, amennyiben a Szerzõdõ Felek egyike sem értesíti írásban a másik Szerzõdõ Felet legalább egy évvel a Szerzõdés mindenkori érvényességének lejárta elõtt felmondási szándékáról.
24. Cikk
Ezt a Szerzõdést mindkét Szerzõdõ Fél alkotmányos elõírásaival összhangban meg kell erõsíteni, és az a megerõsítõ okiratok kicserélésének napján lép hatályba. A Szerzõdõ Felek megállapítják, hogy a Bukarestben, 1972. február 24-én aláírt "Barátsági, Együttmûködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerzõdés a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között" hatályát
vesztette.25. Cikk
Ez a Szerzõdés az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságán az Alapokmány 102. Cikkének megfelelõen nyilvántartásba vétetik.
Készült Temesvárott, az 1996. év szeptember havának 16. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és román nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
A Magyar Köztársaság nevében
Románia nevében
Melléklet
Azon dokumentumok listája, melyekre a Magyar Köztársaság és Románia között
a megértésrõl, az együttmûködésrõl és a jószomszédságról szóló Szerzõdés
15. Cikkének (1) b) bekezdése vonatkozik
1. Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai találkozójának 1990. június 29-én kelt dokumentuma;
2. Az Egyesült Nemzetek Közgyûlésének a nemzeti vagy etnikai
, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló, 1992. december 18-án kelt Nyilatkozata (47/135. számú határozat);3. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének 1201 (1993) számú ajánlása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó, a nemzeti kisebbségek jogairól szóló kiegészítõ jegyzõkönyvrõl.*
